Repülőegyetem és szamizdat lengyel mintára

A Beszélő: Kőszeg Ferenc, Szilágyi Sándor, Kis János, Solt Ottília, Petri György, Haraszti Miklós

Eltérő fejlődési utak

1956 után a magyar és a lengyel belpolitika eltérően fejlődött. Magyarországon a megtorlások után a kádári vezetés megvásárolta a társadalom szinte minden csoportjának lojalitását, így nyílt ellenzéki tevékenység nem alakulhatott ki. Lengyelországban az ötvenhatos reformok továbbfejlesztését követelte a társalom, s mivel a vezetés nem tudott megfelelni az elvárásoknak mindkét fél radikalizálódott. Az első nyílt összecsapásra 1968-ban került sor, amikor az egyetemisták hetekig sztrájkoltak, két évvel később pedig a munkások léptek sztrájkba. Az 1970. decemberi tiltakozásokat erővel verte le a hatalom, több mint negyvenen meghaltak és legalább ezren megsebesültek.

A hetvenes évek közepén fordulat állt be. Az 1976. nyári sztrájkok brutális leverése után ellenzéki értelmiségiek létrehozták a Munkásvédelmi Bizottságot (lengyel rövidítésben: KOR), amely az első nyíltan ellenzéki szerveződés volt Kelet-Európában. A KOR a nyilvánosság erejében bízott, felhasználva a Szabad Európa Rádiót és az emigráns lengyel köröket.

Az 1956-os forradalom 20. évfordulóján konferenciát szerveztek Párizsban. Ekkor mondta el Adam Michnik az Új evolucionizmus című programját, miszerint a társadalomra támaszkodva, alulról jövő nyomással kell a változásokat kikényszeríteni a hatalomtól. Ez vált a kelet-európai ellenzéki mozgalmak programjává.

Ekkor már Lengyelországban széleskörben működtek az ún. repülőegyetemek, amelyeket lakásokban vagy plébániákban szerveztek időnként több száz fős hallgatóság előtt. Másfelől, ekkoriban már fejlett szamizdat-kultúra volt jelen az országban. Az illegális előadások és kiadványok a cenzúra megkerülésével igyekeztek a lakosság információ-éhségét csillapítani.

Amikor 1980 nyarán Lech Wałęsa villanyszerelő vezetésével megalakult a Szolidaritás Független Önkormányzó Szakszervezet, amely hamarosan 10 millió tagot számlált, az addigi ellenzéki tevékenység tömegessé vált. A Szolidaritásnak azonban óriási hatása volt a magyar ellenzék fejlődésére is.

Az AB kiadó plakátja (Ifj. Rajk László)

A Szolidaritás logója

Szabadegyetem és szamizdat

A Szolidaritás mozgalom megjelenése döntő hatással volt a magyar ellenzéki mozgalom informális intézményesülésére. Az ellenzéki politizálás legfontosabb kereteit az ún. repülőegyetemek és az illegális folyóiratok, könyvek, szórólapok, plakátok, vagyis a szamizdat jelentette. Mindkét forma illegálisan szerveződött és a hatalom által irányított cenzúra kikerülése volt a célja. Így ezeken a fórumokon lehetett a kommunista párt ideológiájával és programjával nyíltan szembenálló gondolatokat megfogalmazni.

1978-ban Kis János, Bence György és Kovács Mária varsói tapasztalatszerző útja után Szilágyi Sándor megszervezte az ún. Hétfői Szabadegyetemet. Így a már korábban is létező illegális, titkos, zártkörű előadásokat nyílttá és mindenki számára látogathatóvá tették. A hatalom félelmét jól szemlélteti, hogy tizenöt év alatt több mint harminc ügynök összesen 283 jelentést írt az előadásokról az állambiztonság számára. Az előadásokon a magyar történelem, gazdaság és politika kérdései mellett elsősorban Lengyelországról volt szó.

Demszky Gábor 1981 tavaszán egyhónapos tanulmányútra ment Lengyelországba. Utazásának célja a szamizdatkészítés technikának elsajátítása volt. Demszkyt a lengyelek megtanították a sokszorosítás eljárásaira, illetve a terjesztésre is. A lengyel szamizdat tömeges méretű volt és pénzbe került. Ezt követően 1981 őszén Demszky és ifj. Rajk László megalapította az AB Független Kiadót, amely rengeteg tiltott lengyel irodalmat is kiadott. Hamarosan megjelent a Beszélő első száma is, amely szintén jelentős mennyiségű lengyel témájú írást közölt.

“A kelet-európai másként gondolkodók előtt véleményem szerint nincs más út, mint megalkuvás nélkül harcolni a reformokért, szorgalmazni a fejlődést, amely kiszélesíti az állampolgári szabadság és az emberi jogok körét. A lengyel példa jól mutatja, milyen lényeges eredményeket lehet elérni, ha a társadalom szüntelen nyomás alatt tartja a hatalmat. [… ]

Az „új evolucionizmus” tételének alapvető eleme, hogy meg van győződve a munkásság erejéről, amely már néhány alkalommal kemény és következetes magatartásával látványos engedményekre kényszerítette a hatalmat. Nehéz előre megjósolni a helyzet alakulását e körökben, de aligha kétséges, ez az a társadalmi réteg, amelytől a hatalmi elit a legjobban tart, és amelynek nyomásával szemben meg kell hátrálnia. A munkásság által gyakorolt nyomás nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy kialakuljanak a közélet demokratikus formái. […]

Az evolucionista program igazi címzettje a független közvélemény kell legyen, nem pedig a totalitárius hatalom. A programnak a társadalom számára kell útmutatást nyújtania, milyen magatartást tanúsítson, nem pedig a hatalomnak, hogyan reformálja meg saját magát. Nincs jobb útmutatás a hatalom számára az igazi, alulról jövő nyomásnál.”

Adam Michnik: Új evolucionizmus (1976)

Dokumentumfilm a lengyel Szolidaritásról

(rendező: Nagy Ernő, riporter: Mitrovits Miklós)

Készült a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében

Támogató: Wacław Felczak Alapítvány

© 2019-2021 POLHUNATION

Pin It on Pinterest

Share This

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás