Magyar-lengyel történeti kronológia

A Jagelló-dinasztia uralkodása (1386-1572)

  • 1386-ban a Jagelló-dinasztia Nagy Lajos magyar és lengyel király lánya, Hedvig és Jagelló litván fejedelem házasságából jön létre.

II. (Jagelló) Ulászló király uralkodása Lengyelországban (1386-1434) – dinasztia alapító

  • 1412-ben Ulászló és Luxemburgi Zsigmond magyar király lublói egyezsége egymás támogatásáról és tizenhárom szepesi város elzálogosítása Lengyelországnak.
  • 1423-ban Ulászló és Zsigmond Késmárkon egyezséget köt a husziták elleni harcra.

III. Ulászló lengyel király (1434-1444) I. Ulászló néven magyar király (1440-1444)

  • A Jagellók már két évvel korábban, Luxemburgi Zsigmond életében bejelentkeztek a magyar trónra, de majd csak Habsburg Albert halála után foglalhatják el.
  • Ulászló Magyarországon Hunyadi János szörényi és Újlaki Miklós bán támogatását élvezte. Hunyadi ekkor építette fel saját politikai karrierjét.
  • Hunyadi hosszú hadjárata után Ulászló 1443-ban Szegeden békét kötött II. Murád szultánnal, de hamarosan megszegi a megállapodást és újabb hadjáratot indít az oszmánok ellen.
  • 1444-ben a várnai csatában esett el, Hunyadi megmenekül.

Mátyás király (1458-1490) és IV. (Jagelló) Kázmér (1447-1492) uralkodása

  • Mátyást Sanoki Gergely lembergi érsek, lengyel humanista nevelte.
  • 1471-ben Podjebrád György cseh király halála után háborús konfliktus Mátyás királlyal (1469-óta ő is cseh király) a cseh trónért: Ulászlót (Habsburg Erzsébet királyné, magyar királyi hercegnő elsőszülött fiát) és Mátyást is cseh királlyá választják. Eközben IV. Kázmér megpróbálja másik fiának, János Albertnek megszerezni a magyar trónt.
  • 1474-ben Ulászló cseh és Kázmér lengyel király egyesített erővel indul Mátyás ellen, aki pedig Boroszlót támadja.
  • 1479-ben olmützi egyezmény Mátyás, Ulászló és Kázmér között. Mátyás megtartja Sziléziát és Lausitzot, de a cseh trón a Jagellóké marad.

II. Ulászló (1490-1516), II. Lajos (1516-1526) és Szapolyai János (1526-1540) a magyar trónon – János Albert (1492-1501) és I. (Öreg) Zsigmond uralkodása (1506-1548) Lengyelországban

  • II. Ulászlót (1471 óta cseh király) rákos mezején választják királlyá, ezzel újra lengyel került a magyar trónra. Ugyanakkor testvére, János Albert nem mond le trónigényéről, valamint Habsburg Miksa is sereget gyűjt. (1492-ben János Albert lengyel király lesz). Ulászlót Szapolyai István nádor csapatai támogatják.
  • I. Zsigmond 1512-ben feleségül veszi Szapolyai Borbálát, János testvérét.
  • 1516-ban II. Ulászló halála után kiskorú fia, II. Lajos néven kerül a magyar trónra.
  • 1525-ben I. Zsigmond békét köt a törökkel.
  • 1526-ban Leonard Gnojemski vezetésével mintegy ezerötszáz lengyel harcos csatlakozik II. Lajos seregéhez. A mohácsi csatában elestek a királlyal együtt.

Jagelló Izabella (1540-1551) és János Zsigmond (1556-1571) uralkodása Erdélyben – II. Zsigmond Ágost uralkodása (1548-1572) Lengyelországban

  • 1539-ben Szapolyai János feleségül veszi Jagelló Izabellát, I. Zsigmond lányát, aki Szapolyai mellé áll a Habsburg Ferdinánd elleni trónviszályban. Gyermekük János Zsigmond, későbbi erdélyi fejedelem.
  • Izabella és János Zsigmond 1551 és 1556 között Lengyelországban tartózkodik.
  • 1572-ben Krakkóban jelenik meg Balassi Bálint egyetlen életében megjelent kötete, a Beteg lelkeknek való füves kertecske.

Báthory István lengyel király (1572-1586)

  • 1572-en feleségül veszi Jagelló Annát, II. Zsigmond Ágost testvérét, lengyel királlyá koronázzák.
  • 1579-ben Vilnában egyetemet alapít.
  • Adó-, hadsereg- és bírósági reformokat hajt végre Lengyelországban és visszaszerezi
  • 1582-ben bekapcsolódik a livóniái háborúba és legyőzi IV. Iván orosz cárt.
  • 1586-ban váratlanul meghal Grodnóban (ma: Belarusz).

A Vasa-dinasztia a lengyel trónon (1587-1668)

IV. Ulászló (1632–1648)

  • 1637-ben feleségül veszi III. Ferdinánd magyar király és német-római császár nővérét, Cecília Renátát.

II. János Kázmér uralkodása (1648-1668)

  • 1655-ben a częstochowai pálos kolostor védői sikerrel küzdenek a svéd erőkkel szemben (Özönvíz)
  • II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1648-1660) 1657-ben beavatkozik a Lengyelországban dúló polgárháborúba és fegyverrel próbálja megszerezni a trónt.

Sobieski János uralkodása (1674-1696)

  • 1683-ban felmenti a török ostrom alól Bécset, majd felszabadítja Párkányt és Esztergomot.
  • Intenzív diplomáciai kapcsolat Thököly Imre erdélyi fejedelemmel.

Vettin-ház uralkodói a lengyel trónon (1697-1763)

II. (Szász) Ágost uralkodása (1697-1704, 1709-1733), Leszczyński Szaniszló uralkodása (1704-1709)

  • 1701-1703 Rákóczi Ferenc lengyelországi emigrációban.
  • 1707-ben felmerül Rákóczi Ferenc lengyel királlyá választása.
  • 1711-ben Rákóczi és a kurucok Lengyelországba emigrálnak.

Bari konföderáció (1768-1772)

Orosz és királyellenes felkelésük veresége után Eperjesen rendezkednek be, ekkoriban keletkezett a „Lengyel, magyar – két jó barát…” versike.

Lengyelország felosztása (1772, 1793, 1795)

  • A felvilágosult magyar értelmiség szolidáris a lengyel nemzettel.
  • Lengyel vonatkozású versek Magyarországon: Zichy Antal: Matejko festménye előtt (1780), Csengey Gusztáv: Lengyel fogoly (1793), Tompa Mihály: A szellő, Temetés, Kvassay Ede: A negyedik varsói ezred

Az 1830. novemberi felkelés

 

  • 1831-1833 – harmincnyolc vármegye és a pozsonyi országgyűlés kiáll a lengyel függetlenség mellett.
  • 1831. június 15-én a lengyel országgyűlés köszönetet mond a magyaroknak a kiállásáért.
  • 1831. december 31-én a párizsi lengyel emigráció köszönetet mond a magyaroknak a kiállásért.
  • Lengyel vonatkozású versek Magyarországon: Vörösmarty Mihály: A hontalan (1833), Vörösmarty Mihály: Élő szobor, Az elveszett ország, Bajza József: Apotheosis (1834), Eötvös József: A befagyott Visztulához

1848-1849-es magyar szabadságharc

 

  • 1848. november 26-án a Nemzeti Múzeum kertjében sor került a lengyel legionáriusok zászlószentelésére. A lengyel légióban mintegy 4000 önkéntes szolgált, parancsnokuk Józef Wysocki tábornok alatt.
  • 1848. december 7-én veszi át Józef Bem az erdélyi hadsereg parancsnokságát. 1848 decembere és 1849 júliusa között számtalan csatát nyert a császári seregek ellen.
  • 1849. január 21-én Kossuth Lajos Henryk Dembińskit nevezte ki a Tisza mögött összpontosított, négy hadtestből kialakított magyar fősereg parancsnokává, majd Április 19-én kinevezték a Felső-Magyarország védelmére alakuló hadtest élére.
  • 1849. május végétől Józef Wysocki a IX. hadtestből és a lengyel légióból álló észak-magyarországi hadsereg parancsnoka.
  • 1849. október 20-án kivégezték Mieczysław Woronieckit és a szintén lengyel származású Karol d’Abancourtot Budapesten
  • Lengyel vonatkozású versek Magyarországon: Petőfi Sándor: Erdélyi hadsereg, Szabó Endre: Csonka ének, Endrődi Sándor: A lengyelországi harangok, Pap Gábor: Rulikowski Károly vértanúsága (1870), Erdélyi János: A menekültek (1850), Matkovits Pál: Fekete Leves (1861)

Az 1863. januári felkelés

 

  • Mintegy 400 magyar önkéntes csatlakozik a lengyel felkelők táborához. Részt vesznek a legnagyobb csatákban, többen hősi halált halnak. A magyar lapok részletesen beszámolnak a felkelés eseményeiről. A magyar közvélemény teljes mértékben a lengyel felkelők oldalán áll.
  • A felkelés legismertebb magyar hősei: Bornemissza Zoárd, Esteházy Ottó, Nyáry Eduárd, Wallis Béla, Pálfi Aladár.
  • Kossuth Lajos önálló magyar légió szervezésén fáradozik, de végül a felkelés lengyel vezetői utasítják el, reménykedve Ausztria támogatásában.
  • Lengyel vonatkozású versek Magyarországon: Ormódi Bertalan: Taczanowski, Tóth Kálmán: Lengyel anya, Pap Gábor: Lengyel szabadsághős, Lévay József: Lengyel emlék, Lehr Zsigmond: A rab, Komócsy József: Rappeswilli fehér sas, Bartók Lajos: A két testvér, A waweli sírbolt, Jókai Mór: A lengyelek fehér asszonya, Kaan Béla: A lengyelekhez, Ady Endre: Ének a Visztulán, Reviczky Gyula: A lengyelekhez.

Az 1863/64-es felkelés leverésétől az első világháború kitöréséig

 

  • 1880. október 17-én Marosvásárhelyen leleplezik Bem apó első szobrát.
  • 1880-ban a magyar vármegyék határozatokat hoznak a lengyel függetlenség támogatásáról
  • 1885-ben több száz lengyel érkezik Krakkóból és Lembergből a budapesti Országos Kiállításra.
  • 1886. június 13-án emlékoszlopot avatnak Téten az 1849-ben elesett Władysław Dzwonkowski honvédhuszár-kapitánynak.

A első világháború

 

  • 1914. augusztus 27-én létrehozzák a Lengyel Légiót az Osztrák-Magyar Monarchián belül, hamarosan Budapesten is toborzó irodát nyitnak. Mintegy 600 jelentkező csatlakozhat a Légióhoz.
  • 1915. augusztus 25. Miklósi Ferdinánd Leó és Nyáry Albert felhívása a vármegyékhez a lengyel függetlenség melletti kiállásra, majd több mint harminc vármegye törvényhatósági bizottsága fogad el támogató határozatot és fordult az uralkodóhoz, hogy a béketárgyalásokon a lengyelek ügyében járjon közbe.
  • 1915-1917 között a magyar országgyűlésben több tucatnyi felszólalás hangzik el lengyel ügyben.
  • 1918. november 11-én kikiáltják a független Lengyelországot, amellyel a magyar állam több fegyverszállítási szerződést köt.
  • 1919 novemberében létrejön a két ország között a diplomáciai kapcsolat.
  • 1920 nyarán mintegy 80 vagonnyi fegyvert és lőszert szállíttat a magyar kormány a bolsevikokkal harcoló lengyel hadsereg részére. A szállítmány 1920. augusztus 12-én érkezik meg a Varsó melletti Skierniewicébe, így döntő befolyással lesz a három nappal később vívott varsói csata kimenetelére.

A második világháború

 

  • 1939 nyarán a magyar kormány határozottan elutasítja Hitler kérését a Lengyelország elleni hadjáratban való részvételre. A magyar kormány többször figyelmezteti a lengyel kormányt a készülő veszélyre.
  • 1939. szeptember 17-én Teleki Pál miniszterelnök parancsára megnyitják a lengyel-magyar határt a menekülő civilek és katonák előtt.
  • 1939 és 1945 között Magyarországra mintegy 40 ezer lengyel katona és 80-100 ezer civil érkezett. A katonák többsége Nyugatra távozott harcolni a nácik ellen. 140 katonai menekülttábor létesül és Budapesten kívül még 114 településen tartózkodnak lengyel polgári menekültek.
  • 1944. augusztus 1-jén kitört a varsói felkelés. A környéken állomásozó magyar II. tartalék hadtest és az I. lovashadosztály a felkelőket támogatta, Lengyel Béla parancsnok egy esetleges átállásról is tárgyalt.

Az 1956-os események

  • 1956. február 14-25. között Moszkvában ülésezik a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa. Elhangzik Nyikita Hruscsov titkos beszéde Sztálin bűneiről.
  • 1956. június 28-án kirobban a poznańi munkásfelkelés. Több mint 70 halott és ezer sebesült. A válság elmélyül.
  • 1956. október 19-én a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárává választják Władysław Gomułkát.
  • 1956. október 23-án a Szabad Nép teljes egészében közli Gomułka beszédét. A budapesti tüntetők a Bem-szoborhoz vonulnak, majd ledöntik a Sztálin-szobrot.
  • A forradalom napjaiban a lengyel társadalom vért, vérplazmát, kötszert, gyógyszereket, élelmiszert, ruházatot és pénzt gyűjtött a magyarok számára.

A lengyel Szolidaritás

  • 1980. augusztus 14-én sztrájkok kezdődtek Gdańskban. A munkások 21 pontban foglalták össze követeléseiket. A kormány engedni kényszerült és megalakulhatott a Szolidaritás Független, Önkormányzó Szakszervezet.
  • A Szolidaritás elnökévé Lech Wałęsa villanyszerelőt választották és mintegy 10 millióan léptek be a szervezetbe.
  • 1981. december 13-án Wojciech Jaruzelski miniszerelnök, honvédelmi miniszter és a párt első titkára bevezette a hadiállapotot, a Szolidaritást tevékenységét betiltották, mintegy 10 ezer embert internáltak.

Ellenzéki kapcsolatok

  • A magyar és a lengyel ellenzékiek első kapcsolatfelvételére 1976-ban Párizsban került sor, ahol az 1956-os magyar és lengyel események huszadik évfordulójára konferenciát szerveztek. Adam Michnik a lengyel ellenzék egyik vezető alakja ekkor fogalmazta meg az új evolucionizmus programját, amely iránytűként szolgált a rendszert megdönteni szándékozók számára.
  • A magyar demokratikus ellenzék 1978-ban lengyel mintára szervezett illegális szabadegyetemeket, amelyeken a lengyel események megvitatására nagy hangsúlyt fektettek. Szilágyi Sándor az előadások főszervezője harmadmagával részt vett a gdański hajógyárban folyó sztrájkokban, a Szolidaritás szakszervezet születésénél.
  • Az első magyar szamizdatlapok a lengyel Szolidaritás működése idején jelentek meg, s többnyire a lengyelországi fejleményekkel foglalkoztak. 1981 végén Demszky Gábor lengyel mintára alapította meg az AB Független Kiadót, amely az első független kiadó volt Magyarországon.
  • A magyarországi SZETA 1981 nyarán hátrányos helyzetű lengyel gyerekeket látott vendégül a balatoni Kékkúton. A gyerekek nyaralását a rendőrség folyamatosan zaklatta. 1982-ben újabb táboroztatást szerveztek, ám a magyar hatóságok azt megakadályozták. Ennek ellenére egy vasúti kocsi mennyiségű adományt sikerült kijuttatni a lengyelek számára.
  • 1982. augusztus 30-án a lengyel Szolidaritás megalakulásának második évfordulóján demonstrációt szerveztek a Bem-szobornál. A szervezőket letartóztatták, a lengyelhez szóló felhívást nem tudták felolvasni.

Készült a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében

Támogató: Wacław Felczak Alapítvány

© 2019-2021 POLHUNATION

Pin It on Pinterest

Share This

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás