Magyar önkéntesek a lengyel légióban (1914-1918)

Az első világháborúban mintegy háromezer magyar önkéntes jelentkezett a lengyel függetlenségért harcoló Lengyel Légióba és közülük mintegy hatszázan csatlakozhattak is a lengyel egységekhez.

Az első világháború kirobbanása a lengyel függetlenség visszaszerzésével kecsegtetett. Ugyanis a három megszálló hatalom (Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és Oroszország) is belépett a háborúba, ráadásul Berlin és Bécs az oroszok ellen fordult. A lengyeleknek reményt adott az a nagyon is valószínű végkifejlet, hogy a három megszálló közül legalább egy, vagy kettő vereséget szenved. A háború azonban még ennél is jobb végkifejlettel járt a lengyelek számára: mindhárom megszálló hatalom vereséget szenvedett.

A lengyelek természetesen aktívan kivették a részüket a háborúból. Amellett, hogy mindhárom megszálló hadsereg besorozta őket a saját egységeibe, a Monarchia területén saját légió felállítására is engedélyt kaptak.

A Lengyel Légió a lengyel politikusok kérésére Ferenc József engedélyével 1914 augusztusának második felében jött létre. A légióba jelentkezhettek az Osztrák-Magyar Monarchia lengyel nemzetiségű fiatal állampolgárai, akik még nem érték el a hadköteles kort. A következő másfél év alatt létrejött a három dandárból álló Lengyel Légió, amelyet tüzérek és ulánusok alkottak. A Légió az Osztrák-Magyar Monarchia főparancsnoksága alárendeltségébe tartozott, de a katonák lengyel egyenruhát viseltek és lengyel vezényleti nyelvet használtak. Azt is kikötötték, hogy csak Oroszország ellen lehet bevetni őket.

A légió fő szervezője: Józef Piłsudski (1867-1935)

Forrás: wikipedia

A lengyelbarát magyarok mindent megtettek a lengyel függetlenség megteremtése érdekében az első világháború kirobbanásának pillanatától. 1915-ben toborzóirodát nyitottak Budapesten, hogy magyar önkéntesek harcolhassanak Józef Piłsudski és Józef Haller nevével fémjelzett Lengyel Légióban. Közel 600 magyar jutott így ki a frontra. Budapesten kórházat is nyitottak a sebesült lengyel légiósok részére.

Ezzel egyidőben a Budapesten működő Lengyel-Magyar Egyesület felhívással fordult a vármegyék törvényhatósági Bizottságaihoz, hogy intézzenek feliratot az uralkodóhoz a lengyel függetlenség helyreállítása ügyében.

Miklósi Ferdinánd Leó és Nyáry Albert felhívása a vármegyékhez a lengyel függetlenség melletti kiállásra

Loader Loading…
EAD Logo Taking too long?

Reload Reload document
| Open Open in new tab

Download

Az elkövetkező hónapokban több mint harminc vármegye törvényhatósági bizottsága fogadott el támogató határozatot és fordult az uralkodóhoz, hogy a béketárgyalásokon a lengyelek ügyében járjon közbe. E mozgalomnak köszönhetően ifj. gróf Andrássy Gyula vezetésével a parlamenti ellenzék egyre erőteljesebben követelte a dualizmus feladását és a lengyelekkel való kibővítését, a trializmust.

A lengyel légó három dandárjának mozgása (Nagy Béla térképe).

A Légióba magyar önkéntesek is jelentkeztek. Sorozásukra Budapesten a Mehmet szultán körút (a mai Múzeum körút) 11. szám alatt kialakított Lengyel Légiónáriusok Gyűjtő- és Elosztó telepén került sor.

Magyar Nemzeti Múzeum Képtára

Kikből álltak a magyar önkéntesek, hogy kerültek ki a frontra és mi volt a szerepük? Minderről Varga Endre László történész mesél nekünk.

Lengyelország 1918. november 11-én szerezte vissza függetlenségét.

A magyar önkéntesek emlékét sokáig őrizték Magyarországon és Lengyelországban is. 1935. március 14-én a Népligetben felavatták a lengyel légiósok emlékművét. Az ünnepségen részt vett Marian Zyndram Kościałkowski lengyel miniszterelnök is.

A lengyel légiósok emlékműve Budapesten a Népligetben.

Ajánlott olvasmány:

  • Varga Endre László: Magyarok a Lengyel Légiókban 1914-1918. Források és iratok a Lengyel Légiók soraiban az I. világháborúban harcoló magyar önkéntes fiatalok történetéhez. Budapest, Lengyel Kutatóintézet és Múzeum, 2018.
  • Mitrovits Miklós: “Hadd tudja a lengyelség, hogy tőlünk mit várhat…” A lengyelkérdés a magyar elitek gondolkodásában, 1914–1918. In: Párhuzamos nemzetépítés, konfliktusos együttélés. Birodalmak és nemzetállamok a közép-európai régióban (1848–1938). Szerk. Szarka László. Budapest, Országgyűlés Hivatala, 2017, 255–273.
  • Hídépítők. A magyar–lengyel kapcsolatok arcképcsarnoka. Szerk. Mitrovits Miklós. Budapest, Rézbong, 2018
  • Ring Éva: Józef Pilsudski, aki visszahelyezte Lengyelországot Európa térképére. In: Az Eiffel-torony árnyékában. Majoros István 70 éves. ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék. Budapest, 2019, 566-577.

Pin It on Pinterest