Magyar-lengyel ellenzéki kapcsolatok (1976-1989)

„Polak–węgier dwa bratanki” – énekelte 1981-ben a Kontroll Csoport. Nem véletlenül. A Kádár-korszak politikai és kulturális ellenzékére a legjelentősebb külső hatást a lengyel ellenzéki mozgalmak gyakorolták. Lengyelország volt a viszonyítási pont.

A magyar ellenzék csodálva tekintett a bátor lengyelekre. A hetvenes–nyolcvanas évek Lengyelországában zajló eseményei szinte minden magyar ellenzéki figyelmét felkeltette. Voltak, akik csupán passzívan szemlélték a Visztula-menti történéseket, mások egyértelműen a tapasztalatszerzés céljával elemezték a helyzetet és építették ki kapcsolataikat a lengyel ellenzékkel, s közülük voltak olyanok is, akik a lengyel események hatása alatt váltak a Kádár-rendszer vállalt politikai ellenzékévé. Egyértelmű, hogy aki ebben az időben Magyarországon ellenzékinek tartotta magát, Lengyelország nem kerülhette el figyelmét.

A 12. osztályos új generációs történelem tankönyv a lengyel ellenzéki mozgalom történetét és II. János Pál pápa megválasztásának jelentőségét a 21. leckében, a magyar ellenzéki csoportok létrejöttét pedig a 29. leckében tárgyalja. E két leckét az alábbi pdf-ben összevontuk.

Loader Loading…
EAD Logo Taking too long?

Reload Reload document
| Open Open in new tab

Download

Tudtad?

  • A párizsi székelyű lengyel nyelvű Kultura folyóirat a hetvenes évek legfontosabb lengyel ellenzéki folyóirata volt, míg szintén Párizsban kiadott Magyar Füzetek a szabad gondolatok legfontosabb magyar fóruma volt.
  • Lengyelországban az 1976-os sztrájkok brutális leverése után ellenzéki értelmiségiek létrehozták a Munkásvédelmi Bizottságot (lengyel rövidítésben: KOR), amely az első nyíltan ellenzéki szerveződés volt Kelet-Európában.
  • 1976. október 23-án Kende Péter és Krzysztof Pomian emigránsok az 1956-os forradalom évfordulóján konferenciát szerveztek Párizsban. Itt mondta el Adam Michnik az új evolucionizmus programját, miszerint a társadalomra támaszkodva, alulról jövő nyomással kell a változásokat kikényszeríteni a hatalomtól.

A lengyel ellenzék óriási sikere volt 1980 nyarán a Szolidaritás mozgalom megszületése.

A Szolidaritás logója

A következő film a Szolidaritás megalakulásának 30. évfordulójára készült.

Dokumentumfilm a lengyel Szolidaritásról

A magyar ellenzéki mozgalom kialakulására és informális intézményesülésére döntő hatással voltak a lengyelek. Az ellenzéki politizálás legfontosabb kereteit az ún. Repülőegyetemek és az illegális folyóiratok, könyvek, szórólapok és plakátok, vagyis a szamizdat jelentette. Mindkét forma lényege az volt, hogy titokban szerveződött, és a hatalom által irányított cenzúrát elkerülte. Így csak ezeken a fórumokon lehetett a kommunista párt ideológiájával és programjával nyíltan szemben álló gondolatokat megfogalmazni. Erről szól a következő filmünk.

Lengyelországban 1981. december 13-án bevezették a hadiállapotot.

A Szolidaritás szakszervezetet megszüntették, mintegy 10 ezer embert internáltak, bebörtönöztek. Bevezették a kijárási tilalmat, az ország irányítását pedig Wojciech Jaruzelski tábornok vezetésével egy kilenctagú direktórium vette át.

Jaruzelski bejelenti a hadiállapotot (magyar felirattal)

Az akcióban mintegy 70-80 ezer katona, kb. 30 ezer belügyi funkcionárius vett részt közvetlenül, 1750 tankot, 1400 páncélozott járművet, 500 könnyű gyalogsági harckocsit és 9 ezer gépkocsit vitt a hatalom az utcára.

A magyar demokratikus ellenzék számos szolidaritási akciót szervezett: hátrányos helyzetű lengyel gyerekeket táboroztattak Magyarországon, Kerényi Grácia lakásán adományokat gyűjtöttek a lengyelek számára, végül pedig 1982. augusztus 30-án a Bem-szobornál szolidaritási tüntetést szerveztek. Ezekről szól a következő filmünk!

1981. december 13-a után a magyar ellenzékiek nem csupán figyelték a lengyelországi események alakulását, hanem tájékoztatni is akartak. Az elnyomás és ellenállás dokumentumai című brosúra első része Demszky Gábor kiadásában már 1982 elején megjelent. A szövegeket Kerényi Grácia, Szenyán Erzsébet, Pályi András és Bába Iván fordította magyarra és Nagy Jenő lakásán nyomtatták ki „szitázással”.

A dokumentumok a Varsó és Budapest között közlekedő Báthory-expressz vonaton kerültek Demszkyékhez, mégpedig úgy, hogy a lengyelek a szövegeket kis lapokra nyomtatták és azokat beragasztották a mosdókban felszerelt papírtartók belsejébe. E munka folytatásaként indította útjára Demszky Gábor és Hódosán Róza a Tájékoztató, majd a Hírmondó című szamizdat újságokat. A Hírmondó a rendszerváltásig több mint félszáz lengyel témájú írást közölt a magyar olvasókkal.

previous arrow
next arrow
previous arrownext arrow
Slider

Szamizdat kiadványok 1982-ből

Ajánlott olvasmány:

  • Mitrovits Miklós: Tiltott kapcsolat. A magyar-lengyel ellenzéki együttműködés (1976-1989). Budapest, Jaffa Kiadó, 2020.
  • Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék (1968–1988) I. kötet: Monográfia; II. kötet: Dokumentumok; III. kötet: Interjúk. T–Twins Kiadó, Budapest, 1995.
  • Hodosán Róza: Szamizdat történetek. Budapest, Noran, 2004.
  • Lengyel nyár – Magyar ősz. Lengyel–magyar szolidaritás 1956–1990 között. Szerk.: Kiss Gy. Csaba – Konrad Sutarski. Budapest, Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat, 1997.
  • Szalai Attila: A múltból a jelen, a jelenből a jövő. Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában. Lakitelek, Antológia Kiadó, 2017.

Pin It on Pinterest