Magyar katonák és az 1944-es varsói felkelés

Az 1944-es varsói felkelés idején tanúsított magyar magatartás a lengyel-magyar kapcsolatok legszebb fejezetei közé tartozik.

A 11. osztályos új generációs történelem tankönyv 52. leckéjében olvashatunk Horthy sikertelen kiugrási kísérletéről. Az alábbi történet éppen ebben az időszakban Varsó környékén játszódik.

Az 1939 augusztusában megkötött Molotov-Ribbentrop paktum értelmében Hitler és Sztálin által felosztott Lengyelország területén működött az európai hadszíntér legnagyobb partizánmozgalma. A Honi Hadsereg (Armia Krajowa) a Londonban működő lengyel emigráns kormánynak alárendelten harcolta végig a háborút. Volt olyan időszak, amikor 300 ezer katonája volt. Amikor a szovjetek megállították a németeket és megkezdték kiszorításukat, a Honi Hadsereg vezetői úgy látták, hogy eljött az idő országuk felszabadítására. Nem akarták csak a szovjetekre bízni a feladatot, másfelől tudták azt is, hogy amennyiben a szovjetek ellenségként kezeli őket, úgy könnyen megsemmisíthetik a lengyel ellenállást. Éppen ezért már 1944 januárjában megkezdték a Vihar hadműveletet, aminek az volt a lényege, hogy az 1939 előtti keleti lengyel határoktól kezdve a Honi Hadsereg vegyen részt a németek kiszorításában.

1944. június 22-én a szovjet hadvezetés megindította a Bagratyion hadműveletet, amely eredményeképpen a Vörös Hadsereg kiszorította a német Wehrmachtot és szövetségeseit a Szovjetunió területéről. Amikor a szovjetek a Bug folyón átkeltek, Sztálin július 22-én lublini székhellyel létrehozott egy kommunisták által irányított lengyel bábkormányt.

A szovjetek előre nyomulása egyszerre keltett reményeket és félelmet a lengyelekben. Egyfelől reményt adott az öt éve folytatott kitartó ellenállásban részt vevőknek a felszabadulásra. Másfelől aggodalommal töltötte el őket a közelgő szovjet hatalomátvétel. A lengyel ellenállás úgy döntött, hogy Varsót önerőből szabadítja fel.

1944. augusztus 1-jén 17 órakor robbant ki a varsói felkelés.

Tadeusz Bór-Komorowski (1895-1966) a varsói felkelés vezetője (forrás: wikipedia)

A Bagratyion hadművelet során a szovjetek gyorsan haladtak előre. Ennek következtében a németek és a velük szövetséges magyar egységek jelentős vérveszteséget szenvedtek el. A német Közép Hadseregcsoport alá rendelt VIII. magyar hadtestet e harcok közepette szervezték át. A II. tartalék hadtestbe az 5., a 12. és a 23. tartalék hadosztályt osztották be. A hadtest parancsnoka Vattay Antal volt, majd éppen a Varsói felkelés kirobbanása idején Lengyel Béla tábornok vette át az irányítást. Lengyel korábban magyar katonai attasé volt Varsóban, jól ismerte a lengyel katonai ellenállás tábornokait.

Lengyel Béla a II. tartalék hadtest parancsnoka

Hitler követelésére a  II. tartalék hadtest mellé júniusban megkezdték a magyar lovashadosztály kiszállítását is a frontra. A magyar lovasokat egyfelől a visszavonulás fedezésére, másfelől a partizántámadások visszaverésére akarták bevetni. A lovashadosztályt ugyan kiválóan felszerelték, de a belarusz mocsarakban ők is jelentős ember és lóveszteséget könyvelhettek el. Mindennek ellenére komoly sikereket értek el a szovjetekkel szemben, amelynek elismeréséül “huszárhadosztállyá” nevezték át őket.

A német és a magyar egységek elhelyezkedése visszavonulás közben 1944 nyarán

Nagy Béla térképe
Mitrovits Miklós mesél a varsói felkelésről és a magyar katonák átállási szándékairól.

Lengyel Béla vállalta volna, hogy a II. tartalékhadtest mintegy 30 ezer katonája átáll a felkelők oldalára mint Magyar Királyi Önkéntes Légió és azonnal harcot kezd a németek ellen.

Mitrovits Miklós történész az M5 csatorna Mindenki Akadémiája műsorában.
Emléktábla a Kampinosi erdőségben (Tóth Tibor fényképe)
Magyar katona sírok Podkowa Leśnában (Tóth Tibor fényképe)

A varsói felkelésben 15 ezer lengyel katona esett el. Sokkal súlyosabbak voltak a civil veszteségek. A becslések szerint 150-200 ezer varsói halt meg, majd a felkelés leverése után a németek mintegy 700 ezer lakost telepítettek ki táborokba.

Jamrik Levente filmje a varsói felkelésről és a magyar katonákról.
Varsó a felkelés után…

Ajánlott olvasmányok:

  • Maria Zima: Magyar katonák és a varsói felkelés. Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2018.
  • Norman Davies: A varsói felkelés – “A ’44-es varsói csata”. Budapest, Európa könyvkiadó, 2008.
  • Kovács István-Mitrovits Miklós: Magyar emlékek Lengyelországban. Budapest, ÁJTK, 2017.
  • Ungváry Krisztián: A magyar honvédség a második világháborúban. Budapest, Osiris Kiadó, 2004.

Pin It on Pinterest