Magyar fegyverszállítmány a lengyel-bolsevik háborúban (1920)

A trianoni békeszerződés aláírása után, 1920 augusztusában Teleki Pál miniszterelnöksége idején, a magyar kormány nagy mennyiségű fegyvert és lőszert szállított a bolsevikokkal harcoló lengyel hadseregnek. A szállítmány döntő jelentőségű volt a lengyel győzelemben és a vörös hadsereg visszaszorításában. A „Visztulai csoda”-ként emlegetett világra szóló győzelem nem sikerülhetett volna a magyar támogatás nélkül.

A 11. osztályos új generációs történelem tankönyv forrásként közli Wilson amerikai elnök 14 pontját, amely kimondta: „Független lengyel államot kell létesíteni, amely magában kell hogy foglalja a vitathatatlanul lengyel lakosság lakta területeket, szabad és biztosított kijáratot kell biztosítani számára a tengerhez”. (100. oldal) Később megtudjuk, hogy a lengyel törekvéseket a francia diplomácia támogatta, illetve az újonnan létrejövő kelet-közép-európai államok „mohó területi igényeire”, amelyek „figyelmen kívül hagyták az etnikai viszonyokat, – nem túl korrekten – éppen Lengyelországot hozza a tankönyv példaként. Ezentúl a könyv tévesen állítja, hogy Gdańsk kikötőváros Lengyelországhoz került. (114. oldal). Valójában Gdańskot szabad várossá nyilvánítottak, Lengyelország nem használhatta kikötőit, éppen ezért kellett felépíteni Gdynia városát, hogy megindulhasson a balti tengeri lengyel kereskedelem.

Tovább tévesen állítja a 123. oldalon látható térkép, hogy a trianoni béke határozatai értelmében Lengyelország részesült a Magyar Királyság területéből. Valójában a lengyel országgyűlés soha nem is ratifikálta a trianoni békét. A Lengyelországhoz került árvai és szepesi területekről pedig nem a trianoni szerződés, hanem azt követően az ún. Nagykövetek Tanácsa (1920. július 28.) határozatai rendelkeztek. Tehát nem Magyarországtól, hanem már Csehszlovákiától kerültek át e területek a lengyelekhez. Érdekesség, hogy ezt a határozatot sem ratifikálta a lengyel országgyűlés. A tankönyv 36. leckéje (Köztes-Európa a két világháború között) említi az 1920-as lengyel-bolsevik háborút és itt láthatjuk Józef Piłsudski tábornok fényképét, amelyhez egy rövid életrajzot mellékeltek. Nem tudunk meg azonban semmit a háború okairól, lefolyásáról, jelentőségéről és a magyar segítségről sem.

Loader Loading…
EAD Logo Taking too long?

Reload Reload document
| Open Open in new tab

Download

A lengyel állam határait nem rendezték Versailles-ban. A lengyeleknek minden oldalon háborút kellett vívniuk, hogy helyreállítsák az 1795-ben megszüntetett államukat.

A határok visszaállítása a következő felkelések, háborúk és népszavazások eredményeképpen sikerült:

Az 1920-as lengyel-szovjet háború

Kelet-Közép-Európa határainak alakulása szempontjából döntő jelentőségű az 1920-as lengyel-szovjet háború, amelynek előcsatározásai 1919-től folytak.

A két fél elképzelése – Piłsudski föderációs terve a polgári Lengyelország vezetésével, illetve a bolsevik terv a tanácsköztársaságok föderációjára Oroszország vezetésével – homlokegyenest szemben áll egymással. A lengyel keleti terveket az antant nem támogatta: az 1919. december 8-i brit javaslat (Curzon-vonal) a lényegében etnikailag is megalapozott 1914-es határt javasolt, a Lengyelországhoz kerülő Białystoki kerület kivételével.

A vörös hadsereg nyugati támadásának 1920. március 20-án egyeztetett terve szerint a Tuhacsevszkij vezette fő támadás a Pripjatytól északra indult, először Minszk elfoglalására. A Piłsudski irányította lengyel hadsereg április 25-én indított megelőző támadása során május 6-án elfoglalták Kijevet. A felvonult vörös hadsereg júniusban induló ellentámadása során május 12-én visszafoglalták Kijevet, majd július 11-én elfoglalták Minszket. A lengyel kormány július 22-i békekérését az éppen aláírt versailles-i rendezés felborulásától tartó antant támogatja. Szovjet-Oroszország közben július 12-én (Vilna átengedése fejében) békét kötött Litvániával.

A lengyel békekérés és az antantközvetítés ellenére tovább támadó szovjet csapatok augusztus 1-én elfoglalták Bresztet, majd Białystokot, s a hónap közepéig a Visztula mentén eljutottak csaknem az 1914-es orosz-német határig. Reális közelségbe került a lengyel állam megsemmisülése, illetve Szovjet-Lengyelország létrejötte csaknem a teljes lengyel területen. A fordulópontot az 1920. augusztus 14-22-i varsói csata hozza meg, amelynek során 19-én a lengyel hadsereg (az utánpótlási vonalaiktól elszakadt vörös csapatok koordinációjának hiánya miatt) döntő győzelmet aratott.

Újabb lengyel támadás után október 12-én Rigában fegyverszünetet és előzetes békét kötöttek, amit az 1921. március 18-i a rigai béke véglegesített.

A rigai béke értelmében a lengyel-orosz határ a Polock-Minszk-Kamenyec-Podolszk vonaltól nyugatra húzták meg (Galíciában az 1914-es zbrucsi osztrák/magyar-orosz határt megtartva), összességében mintegy 200 km-el keletre a Curzon-vonaltól, azaz az etnikai határtól.

(Pándi Lajos: Köztes-Európa 1763-1993. Térképgyűjtemény. Budapest, Osiris Kiadó, 1997.)

A független lengyel állam nem a versailles-i béke szerződéseknek, hanem a határaiért sikerrel megvívott háborúinak köszönhette létét.

Varga Endre László mesél nekünk a magyar fegyverszállítmányokról.

A rendelkezésre álló sajtó- és levéltári források szerint, az 1920. július 10-én Magyarországról elindított 80 vagonnyi, mintegy 20-22 millió darab karabély lőszer mentette meg a lengyeleket és egész Európát a bolsevik győzelemtől.

A magyar fegyverszállítmány útvonala (Budapest-Szlonok-Nagyvárad-Kolozsvár-Tövis-Segesvár-Székelyudvarhely-Gyimes-Bákó-Suecava-Czernowitz-Stanisławów-Lwów-Przemyśl-Krakkó-Skierniewice). Nagy Béla térképe Varga Endre László kutatásai alapján.
Lengyelország határai a Rigai béke (1921) után (Forrás: Történelmi Atlasz középiskolásoknak)

Ajánlott olvasmány:

  • Norman Davies: Lengyelország története. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 729-737.
  • Karol Biernacki: Lengyel-magyar történelmi olvasókönyv. Szeged, 2018, 128-131.
A varsói csata, 1920 (rendezte: Jerzy Hoffmann)

Pin It on Pinterest