Báthory István a lengyel trónon

„Erdély külpolitikai tekintélyét Báthory István (1571–1586) fejedelemsége alatt nyerte el. Báthoryt (János Zsigmond egykori bizalmas emberét) a lengyel nemesség királlyá választotta (1576), aki ezt követően Krakkóba tette át a székhelyét. Báthory a két ország erejét akarta felhasználni az országegyesítésre és a török elleni harcra, csakhogy a lengyel területek elleni orosz támadások (IV. Iván) elhárítása meghiúsította szándékát.”

A fenti idézet a 10. osztályos új generációs történelemkönyv 14. leckéjében (66. oldal) olvasható. Báthory uralkodásának hátteréről, tehát Lengyelország és Oroszország XVI. századi helyzetéről pedig a 9. leckében olvashatunk (39-40. oldal).

E tankönyvből Báthory lengyelországi uralkodásáról tehát mindössze két fontos dolgot tudunk meg:

  1. A lengyel koronát akarta felhasználni a szétdarabolt Magyarország egyesítésére.
  2. Célját az orosz támadások miatt nem sikerült elérnie.

Ugyanakkor nem tudunk meg semmit arról,

  1. hogy miért éppen Báthory Istvánt választották meg a lengyel nemesek királlyá?
  2. hogy lengyel királyként milyen reformokat vezetett be Lengyelországban, hogyan alakította át a lengyel hadsereget, miképpen próbálta megerősíteni a lengyel-litván államot, hogy aztán fellépjen a magyar országegyesítés érdekében?
  3. hogy milyen dinasztikus politikát igyekezett folytatni Lengyelországban?

A lengyelek Báthoryt az egyik legnagyobb királyuknak tartják annak ellenére, hogy idegen és erőskezű uralkodó volt.

Milyen ország királyává választották Báthory Istvánt?

E kérdésre sajnos sem a 10. osztályos tankönyvből, sem a középiskolások számára készített Történelmi atlaszból nem kapunk választ. A tankönyvből csupán annyi derül ki, hogy „a 16. században Európa keleti felének nagy részét a litvánokkal perszonáluniós kapcsolatban álló Lengyel Királyság uralta”.

Valóban a Litván Nagyfejedelemség és a Lengyel Királyság 1386 óta perszonálunióban állt egymással, mégpedig a Jagelló-dinasztia alatt. A 16. század közepén azonban a litván-lengyel kapcsolat egy reális, tehát a király személyétől független államszövetséggé változott. (Lublini Unió – 1569). Báthory a Jagelló-ház kihalása után került a lengyel-litván állam trónjára. A Történelmi atlaszban ábrázolt térkép sajnos nem tartalmazza ennek az államnak a nevét (Két nemzet köztársasága). Úgy tűnik, mintha két különálló államról lenne szó közös király jogara alatt. Valójában a lengyel-litván nemesi köztársaság a 16. század közepén Európa legnagyobb kiterjedésű egységes állama volt.

Történelmi atlasz középiskolásoknak

Elsőként nézzük meg, hogyan választották meg Báthory Istvánt lengyel királlyá!

Báthory lengyelországi tevékenységével kapcsolatban nem csupán a kevés információ a probléma. A tankönyv azon állítása ugyanis nem állja meg a helyét, miszerint az oroszokkal vívott háború akadályozta meg őt az országegyesítésben. A Livóniáért vívott háború, tehát az orosz cári birodalom visszaszorítása, megkoronázásának egyik feltétele volt, tehát a feladat nem érte váratlanul Báthoryt. Ráadásul sikerrel oldotta meg, hiszen a hadsereg megreformálása és az államháztartás rendbetétele után legyőzte IV. Iván seregeit és visszaszerezte a balti területeket, Lengyelországot megerősítette. Ez volt az alapja a török ellenes elképzeléseinek. A háború lezárása után igyekezett egy nagyszabású összefogást kiépíteni – a cári Oroszországot is beleértve – az oszmán hódítókkal szemben. Ebben legfőképpen a hirtelen halála (1586) akadályozta meg.

A Livóniai háború (Nagy Béla térképe)

Most pedig nézzünk meg egy kisfilmet Báthory lengyelországi reformjairól!

Báthory István és IV. (Rettegett) Iván egymás kortársai voltak. Báthoryt Erdély fejedelmeként választották a Lengyel-Litván Köztársaság királyává, IV. Ivánt pedig moszkvai fejedelemként “minden oroszok cárjává”.

Tekintsük át a két politikus pályafutásának legfontosabb elemeit! Az alábbiakban a két államférfi uralkodásának történetét hasonlítjuk össze és háborús konfliktusukat mutatjuk be és rávilágítunk az orosz cárizmus és a lengyel-litván nemesi köztársaság közötti különbségekre.

A következő filmünkben Horn Ildikó mesél Báthory livóniai hadjáratáról!

Végül pedig nézzük meg, milyen dinasztikus elképzelései voltak Báthorynak a lengyel trónon!

Jan Matejko (1838-1893) az egyik legnagyobb lengyel festőművész, aki megfestette a lengyel történelem legjelentősebb pillanatait.

Jan Matejko – Báthory Pszkov alatt

Matejko képe szolgált mintaként az 1936-ban elkészített, de csak 1958-ban felállított Báthory István szobra megformálásánál.

Báthory István (1533-1586) erdélyi fejedelem és lengyel király zuglói kőszobra.

Ajánlott olvasmányok:

  • Horn Ildikó: Báthory István. Budapest, Kossuth Kiadó, 2019
  • Horn Ildikó: Báthory András. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2002
  • Norman Davies: Lengyelország története. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 338-346.
  • Kapronczay Károly: A magyar-lengyel történelmi kapcsolatok évszázadai. Budapest, Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2000, 47-51.
  • Karol Biernacki: Lengyel-magyar történelmi olvasókönyv. Szeged, 2018, 75-77.

Pin It on Pinterest