A Jagellók Magyarországon

A Jagelló-dinasztia magyarországi uralkodását a közvélemény általában negatívan ítéli meg. E korszak úgy szerepel a tankönyvekben is, mint a pártoskodás és a gyengülő központi hatalom időszaka, amely törvényszerűen vezetett el a mohácsi vereséghez.

A lengyel történetírásban – a magyarral ellentétben – a Jagelló-kor pozitív időszakként jelenik meg. Az 1385-ben megkötött krewói egyezmény következtében Nagy Lajos magyar és lengyel király lánya, Hedvig feleségül ment Jagelló lengyel fejedelemhez. A házasságra és egyben a dinasztia-alapításra 1386-ban került sor. Ezzel létrejött a lengyel-litván perszonálunió, amelyet a Jagelló-ház kihalása előtt, 1569-ben reálunióvá, tehát személytől független államszövetséggé alakítottak át. A lengyel-litván nemesi köztársaság Európa legnagyobb kiterjedésű állama volt.

A Lengyel-Litván Köztársaság a Jagellók alatt

Az első Jagelló-kor Magyarországon (1440-1444)

A 9. osztályos új generációs történelem tankönyv szerint “Habsburg Albert fiát, a csecsemő V. (Utószülött) László személyét a bárók egy része nem fogadta el, a korona körüli viszályok belháborúhoz vezettek. Az udvari párt (Garai-Cillei) a lengyel-litván Jagelló-dinasztia alapítójának fiát, I. Ulászló királyt választotta királlyá.”

A források alapján azonban a fenti idézet nem állja meg a helyét. A kiskorú III. Ulászló nevében Lengyelországot irányító kormányzat, élén Zbigniew Oleśnicki krakkói püspökkel, már Luxemburgi Zsigmond életének utolsó esztendejében, majd Habsburg Albert rövid uralkodása idején (1438– 1439) ismételt erőfeszítéseket tett arra, hogy házasság révén a Jagelló dinasztia számára biztosítsa a magyar trónt. Erőfeszítéseiket egy magyar bárói csoport is támogatta, amely a Habsburgokkal szemben a Jagellók magyarországi uralmát látta volna szívesen. Habsburg Albert fiú örökös nélküli halála (1439. október 27.) után a Jagellók nyíltan léptek fel trónigényükkel, 1439. végén már lengyel küldöttség tartózkodott Budán, amelyik kikényszerítette egy magyar delegáció Krakkóba menesztését. E küldöttség, erőteljes lengyel nyomásra, amelynek a katonai fenyegetés is része volt, végül 1440. március 8-án III. Ulászlót magyar királlyá választotta. Ekkorra azonban Albert király özvegye, Luxemburgi Erzsébet egy fiúgyermeknek, a leendő V. Lászlónak adott életet, ami két pártra szakította az országot, és lehetetlenné tette, hogy Ulászló polgárháború nélkül vegye birtokba a Magyar Királyságot.

Loader Loading…
EAD Logo Taking too long?

Reload Reload document
| Open Open in new tab

Download

I. Ulászló rövid uralkodása a török elleni hadjáratok jegyében telt. Hunyadi János “hosszú hadjárata” után 1443-ban ugyan 10 évre szóló békét kötött a király a szultánnal, a következő évben azonban a pápa biztatására megszegte a megállapodást.

A várnai hadjárat útvonala (Nagy Béla térképe)

A hosszú hadjáratról és a várnai csatáról egy animációs videó is készült.

Mátyás és a Jagelló-dinasztia kapcsolata

I. Ulászló király halála után interregnum következett be Magyarországon. V. László helyett Hunyadi János kormányozta az országot az 1456-os nándorfehérvári diadalig. Hunyadi halála után nem sokkal második fia, Hunyadi Mátyás került a trónra.

I. Ulászló idején a Jagellók alatt egyesült Lengyelország és Magyarország. Ha Mátyásnak ilyen nagyra törő tervei nem is voltak, de a cseh koronát azért szerette volna ő is megszerezni, így szükségszerűen szembekerült egyfelől az időközben cseh királlyá választott Podjebrád Györggyel, majd annak halála után a cseh trónt elfoglaló Jagelló II. Ulászlóval és apjával IV. Kázmérral lengyel királlyal.

A 9. osztályos új generációs történelem tankönyv rendkívül érdekes ebből a szempontból, mivel Mátyás hadjáratát a cseh és a lengyel király ellen nem tárgyalja a szövegben, de a közzé tett térképen szerepel Boroszló ostroma (1474).

Mátyás végül békét kötött a Jagellókkal (1479) és a Habsburgok ellen fordult…

Loader Loading…
EAD Logo Taking too long?

Reload Reload document
| Open Open in new tab

Download

Mátyás hadjárata a Jagellókkal szemben (Nagy Béla térképe)

A második Jagelló-kor Magyarországon (1490-1526)

Mátyás halála után egykori ellensége, Ulászló cseh király került a magyar trónra II. Ulászló néven. Az új királynak nem volt könnyű dolga, a csökkenő adóbevételek mellett le kellett győznie szintén a magyar trónra pályázó testvérét, János Albertet és a Habsburg trónkövetelőket is. Fiának, II. Lajosnak pedig még nehezebb feladattal kellett megküzdenie. 1526-ban a támadó törökkel kellett felvennie a harcot úgy, hogy 1525-ben, nagybátyja, I. Zsigmond lengyel király békét kötött a törökkel…

Ajánlott olvasmány:

  • Neumann Tibor: A „Dobzsekirályról” egy kicsit másképp – Ötszáz éve halt meg II. Ulászló (ujkor.hu)
  • Csukovits Enikő: Liliom és holló. (Új képes történelem). Budapest, Magyar Könyvklub, 1999.
  • Mátyás királyból legendát faragtak, hogy Ulászlót befeketítsék (Magyar Nemzet)
  • Karol Biernacki: Lengyel-magyar történelmi olvasókönyv. Szeged, 2018, 56-68.

Pin It on Pinterest